Őszi szezonértékelő – Geri Gyula
21 forduló után lezárult a bajnokság első fele, a csapat 26 ponttal a tabella 12. helyéről várja a folytatást. Az őszi szezonnal kapcsolatban klubunk ügyvezetőjét, Geri Gyulát kérdeztük.
Hogyan értékelnéd a csapat őszi szereplését?
Összességében egy nagy izgalmas és hektikus éven vagyunk túl. 2020 elején a tavaszi szezonban nagyon jól szerepelt a csapat, aztán félbeszakadt a bajnokság, és az FC Ajka a 9. helyen zárta a szezont. Nagy reményekkel vágtunk bele az új szezonba, és ki kell emelnem, hogy egy olyan NB II-es labdarúgó bajnokságban szerepelünk, ahol 14 NB I-es múlttal rendelkező csapat van. A szezon elején is említettem, hogy Magyarországon a két osztályban 32 profi csapat szerepel, és az, hogy mi ebben a 20 csapatos NB II-es bajnokságban tudunk indulni az nagy dolog. Ajka város önkormányzata nyugodt és kiszámítható hátteret biztosít, illetve a MLSZ is támogatja a klubot, és bár ez egy nagyon szerény költségvetés ezen a piacon, mi reméljük, hogy megálljuk a helyünket.
Természetesen, mint minden klub, mi is szeretnénk a lehető legeredményesebben szerepelni. Nem titkolom, nekem is van hiányérzetem az elmúlt fél évvel kapcsolatban, de amikor kielemezzük ezt az időszakot, minden szempontot figyelembe véve sem elégedettek, sem pedig elégedetlenek nem lehetünk. Egyszerűen az a helyzet, hogy a mi reális helyünk a 8-15. hely között van. Ez részben a nagyságunkból adódik, részben pedig, mert ismerjük a többi csapat lehetőségeit, bár ennek az elvárásnak a megfogalmazásánál nem számoltunk a korona vírus által okozott nehézségekkel, de az első pillanattól azt gondoltuk, ha a 8. helynél előrébb tudnánk végezni, az hatalmas bravúr lenne. Olyan nagy városokkal és csapatokkal kell felvennünk a versenyt, mint pl. Debrecen, a Békéscsaba, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok, Pécs, Szombathely, Kaposvár, Győr, Gyirmót és Budapest. Ezeknek a városoknak a klubjai NB I-es múlttal rendelkeznek és minimum 3x-5x nagyobbak, mint Ajka városa, Budapest pedig teljesen más nagyságrend. Új stadionjaik vannak, korszerű infrastruktúrával dolgozhatnak, és e közé a 10-12 klub közé beférni eredményesség szempontjából óriási dolog. Nagyon sokat kell még dolgoznunk, és nagyon sokat is dolgozik mindenki a céljaink eléréséért, amit innen is köszönök. Nagyot léptünk előre, és azt gondolom, hogy komoly fejlődést is mutattunk abból a szempontból, hogy a hazai mérkőzéseinken (amíg lehetett) nagyon komoly támogatást kaptunk a szurkolóinktól, és azt gondolom, hogy ezt ki is tudtuk használni, hiszen amikor sok hazai szurkoló előtt tudtunk játszani, akkor a mérkőzéseinket többségében vagy megnyertük, vagy döntetlent tudtunk játszani. Ezt továbbra is szeretnénk tartani, hiszen ez olyan érték, amire a továbbiakban is szeretnénk alapozni.
Gondolom, sokan azt várják, hogy hogyan értékeli a klub vezetése az elmúlt fél évet. Ha megnézzük az eredményt és az eredményességet 4 részre tudom bontani a félévet. Volt az első hat forduló, amikor 12 ponttal a 3. helyen tudtunk állni a bajnokságban, és mindenki azt gondolta, hogy az első ötben tudunk majd végezni. Ezután nagyon hamar jött egy kijózanító sorozat, ahol 5 mérkőzés alatt csak 4 pontot szereztünk, és olyan mérkőzéseket vesztettünk el, ahol jobban játszottunk, mint az ellenfél. A Budaörs ellen csúnya és fájó vereséget szenvedtünk, kikaptunk Szolnokon, döntetlent játszottunk a Siófokkal. Azt, hogy egy látványos tv-s mérkőzésen kikaptunk a Debrecentől, értékelhetnénk nagy vereségnek, de az egy vállalható mérkőzés volt. Viszont a nyerhető mérkőzéseken elvesztegetett pontok most nagyon hiányoznak a végén. 11 forduló után visszaestünk a 9. helyre, de ez még mindig vállalható helyezés volt. Ekkor ütött be az a fajta vírushelyzet, amit nem tudtunk kezelni. Őszintén megmondom, hogy nagyon nehezen kezeltük, hiszen több csapattól is kértünk halasztást, amibe egyik csapat sem ment bele. 17 játékosunk esett át folyamatosan a víruson, így a következő öt fordulóban, a Szeged, a Vasas, a Kaposvár, a DEAC és a Pécs ellen vagy teljesen ismeretlen összeállításban játszottunk, vagy a játékosaink voltak fizikailag 60%-os állapotban. Itt egyedül a jelenleg kieső helyen álló DEAC-ot tudtuk legyőzni, de meggyőződésem, ha teljes csapattal állunk ki, jóval több pontot tudtunk volna szerezni. Természetesen más csapat is átesett a víruson, ez olyan történet, amivel senki nem számol, de tudomásul kell venni. Hozzá tartozik az értékeléshez, hogy a vírus mellett a sérülések is komoly nehézséget okoztak, volt, aki hosszú hetekre, voltak, akik egész félévre kidőltek. Az utolsó 5 fordulóba a kéthetes válogatott szünet után álltunk bele és három nagyon jó meccsen 7 pontot szereztünk, azonban az utolsó két találkozót elvesztettük, ami számomra nagy meglepetés volt. Nem feltétlenül azért, mert kikaptunk, hanem ahogy játszottunk. Ezt felfoghatjuk a szezon végi fáradtságnak, vagy alulkoncentráltságnak, de tény, hogy ez alatt az 5 forduló alatt 7 pontot szerzett a csapat és végül is a 12. helyen zártuk a félévet.
Amivel kapcsolatban hiányérzetem van az az, hogy a bajnokság elején egy támadó szellemű, nagyon jó egységet mutató csapattal álltunk neki a szezonnak és a végére, mintha szétesett volna ez az egység. Azt gondolom, hogy az öltözőben egyébként nincs gond, én ezekkel a srácokkal nap, mint nap találkozom, jó a hangulat, de valami nem működött a szezon végére a gépezetben. Jelen pillanatban a 12. hely és a 26 gyűjtött pont az induláshoz képest kicsit kevés, de valójában a helyünkön vagyunk. Pozitívumokat is szeretnék kiemelni, hiszen az, hogy mind a védelemben, mind a középpályán, mind a csatársorban vannak kiemelkedően teljesítő játékosaink, az ennek a félévnek nagyon pozitív hozadéka. Büszkék vagyunk rá például, hogy Nagy Krisztián vezeti a góllövő listát, és a lista első 40 helyezettje között van még két ajkai, Rétyi Róbert és Csizmadia Zoltán személyében.
Külön kiemelném, hogy ebben az évben négy utánpótlás korú ajkai játékosunk is csatlakozott a felnőtt kerethez, és terveink szerint egy korábban Ajkán nevelkedett fiatalt is le fogunk tudni igazolni, hogy erősítsük a fiatal kontingensünket. Az utánpótlásban szintén sokat léptünk idén előre. Túl vagyunk a Double Pass átvilágításon és nem titkolom, hogy nagyon szeretnénk az első 35 olyan klub között szerepelni Magyarországon, akik megkapják azt a lehetőséget, hogy úgynevezett „B” kategóriás utánpótlás-nevelő klubként dolgozhassanak tovább a jövőben. Ehhez nagyon sokat tettünk hozzá, nagyon sokat fejlesztettünk, újfajta edzéseket vezettünk be. Az utánpótlás korú játékosainknak lehetősége van egyéni képzésre, köredzéseken és a felnőtt stáb által tartott Talent-Programban való részvételre és koordinációs edzésekre. Sajnos a korona vírus az utánpótlásban is nehezítette a munkánkat, de az elmúlt évet összességében sikeresnek értékelhetem, amivel megalapoztuk azt, hogy az elkövetkező 3-5 év folyamán lehetőségünk legyen a víziónkban megfogalmazottak betartására, hogy az FC Ajka keretében mindig legyen ajkai nevelésű játékos vagy olyan játékos, aki Ajkán kezdte a pályafutását!
Összegezve az elmúlt félévet szeretném megköszönni a szurkolóinknak a támogatást. Mi együtt, „Együtt a város” szlogennel közösen építjük azt a brand-et, amit FC Ajkának neveznek. A csapatnak nagyon fontos az, hogy a szurkolói támogatás megjelenjen és megnyilvánuljon. Mindig előre szeretnénk menni, és mindig jobbat akarunk. Ha egy csapat elindul egy bajnokságban, nem lehet más célja, mint az, hogy megnyerje azt. Mi is ezért dolgozunk, hogy egyszer ezt az élményt mi is átélhessük itt Ajkán. Szeretnék köszönetet mondani a szakmai stábnak, a szurkolóinknak, Ajka Város Önkormányzatának, akiknek a támogatása nagyon sokat jelent nekünk. Ugyancsak kiemelném a Magyar Labdarúgó Szövetségnek a támogatását is, hisz segítő anyagi támogatást nyújtottak a csapatoknak ebben a nehéz időszakban.
Boldog Karácsonyt, és sikerekben gazdag Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!
Köszönjük szépen. Hajrá Ajka! Együtt a város!
Fotó: Kovács Ivett
